Meghökkentő információ látott napvilágot tegnap délután, és a jelentőségére való tekintettel furcsállom, hogy bár csaknem egy teljes nap eltelt azóta, mégsem kavart akkora hullámokat a sajtóban, mint amekkorát véleményem szerint megérdemelne.

Írásom tárgya szoros összefüggésben áll a baltás gyilkos átadásával. A kormány reményei ellenére sem csitul a vihar ez ügyben, a közvéleményt továbbra is foglalkoztatja az esemény, és a lapok címoldaláról sem került le a dolog.

Vizsgálgatják, elemzik az ügyet jobbról és balról, politikusok és civilek, szakértők és nem szakértők egyaránt. Körbe lett járva erkölcsi szempontok alapján, diplomáciai, esetleg politikai nézőpontokat figyelembe véve. Folynak a találgatások a felelős(ök) kilétéről, a kiadatás okáról, a bakui alkudozás tárgyáról.

Van viszont más szempont is, ami véleményem szerint legalább ugyanilyen fontos és tán még az előzőeknél is súlyosabb. Ez a szempont az ország terrorfenyegetettségének megnövekedése, amiről bizonyos tegnap napvilágra került információk alapján szerintem ideje volna beszélni.

Mit is tudtunk ezzel kapcsolatosan?

Alig néhány nappal az átadás után egy örmény szélsőséges terrorszervezet, az ASALA fenyegetést intézett Magyarország Azerbajdzsáni Nagykövetsége ellen. Levelükben zanzásítva a következőket írták:

Az azeri és török gyilkosok tévednek, ha azt hiszik, hogy a gyilkos Ramil Safarov szabadon bocsátásával győzelmet arattak az örmények fölött. (...) A közeljövőben valamennyi azerbajdzsáni diplomáciai képviselet munkatársaival olyan módszerrel fogunk végezni, amilyet eddig nem alkalmaztunk.

Üzenetük végén felsorolják a budapesti nagykövetség hét alkalmazottját, mindegyikük neve mögé odatéve, hogy "büntetésed halál".

De mi is ez az ASALA (Titkos Örmény Hadsereg Örményország Felszabadítására) nevű szervezet, amelytől a fenyegetés érkezett? A wikipédián elérhető információk szerint bizony nem ministránsfiúk gyülekezete. A hetvenes évektől követtek el merényleteket, a lőfegyveres támadástól a túszejtésen keresztül a robbantásos akciókig sok van a rovásukon. Áldozataik főként török diplomaták és állampolgárok voltak. A terrortámadások során 46 embert öltek meg, 299-et pedig megsebesítettek. Bár a '90-es évek óta nem voltak aktívak, a szakértői vélemények szerint a fenyegetésüket illő komolyan venni.

Többek közt emiatt tartottam furcsának (írjam, hogy röhejesnek?), mikor a azerieknek szóló üzenet után a magyar hatóságoktól annyi telt, hogy az addigi egy ember helyett kettővel őriztették a követség bejáratát.

(Csak az összehasonlítás kedvéért: a tegnapi Star Wars-os blamázshoz lapinformációk szerint negyven egyenruhás vonult ki.)

És itt térnék rá a tegnapi nap eseményeire.

Bárándy Gergely szocialista képviselő végre lehetőséget kapott arra, hogy bepillantson az azeri gyilkos kiadatásáról szóló hivatalos iratokba. A képviselő jóvoltából jó néhány eddig bizonytalan, vagy vitás kérdés tisztázódott.

Kiderült például, hogy mind a külügyi, mind az igazságügyi tárca határozottan ellenezte a kiadatást, és nyomatékosan felhívta a miniszterelnök figyelmét a bizonyosan bekövetkező káros hatásokra.

Az iratok tanúsága szerint Orbánnak a döntés meghozatalakor már tisztában kellett lennie azzal, hogy Safarovot nagy valószínűséggel előbb-utóbb (mint kiderült, előbb) szabadon engedik. Arra is figyelmeztetnek a minisztériumi szakértők, hogy külpolitikai és diplomáciai vihar lehet az ügyből, valamint az átadás miatt újból fellángolhat az Azerbajdzsán és Örményország közti elfojtott konfliktus.

Számomra a legmegdöbbentőbb mégis az volt, mikor Bárándy képviselő szó szerint idézte a Martonyi-féle Külügyminisztérium által jegyzett dokumentum egy mondatát. És is ezt teszem:

"A felizzó szenvedélyek akár olyan szélsőséges lépésekre is ösztönözhetik a sértett felet, mint terrorcselekmények elkövetése magyar területen, vagy külföldi magyar képviseletek elleni akciók."

A tegnap esti Egyenes beszédben elhangzott interjút érdemes megnézni utólag is. Zárójelben jegyezném meg, hogy a műsor utolsó vendége Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő volt, aki a riporter kérdésére úgyszintén határozottan megerősítette a megnövekedett terrorfenyegetettség tényét.

Mi következik ebből véleményem szerint?

Minimum két dolog:

Először is a Nemzetbiztonsági Bizottság igencsak felelőtlenül járt el, mikor a Fidesz javaslatára nem volt hajlandó napirendjére tűzni a baltás gyilkos kiadatási eljárásáról szóló tájékoztatót. Immár hivatalos külügyi irat cáfolja Kocsis Máté indoklását, miszerint "az ügynek nincs nemzetbiztonsági kockázata".

A jelek szerint igenis van.

És a másik, ennél is súlyosabb tanulság:

Az eddigi információk alapján sajnos úgy tűnik, hogy a Magyarország kormányzásával megbízott miniszterelnök egyszemélyi döntést hozott. Szembement minden szakértői véleménnyel, nem érdekelte, milyen károkat okoz az országnak, és milyen veszélyeknek teszi ki a magyar embereket. Ha elolvasta a Bárándy képviselő által tegnap bemutatott iratokat, az azt jelenti, hogy annak ellenére döntött Ramil Safarov kiadatása mellett, hogy pontosan tisztában volt annak minden káros következményével. Többek közt azzal is, hogy emiatt reálissá válhat egy, vagy több terrorcselekmény elkövetése magyar területen, vagy külföldi magyar képviseletek ellen.

Hadd kérdezzem meg: mi indokolja ezt?

Mi az, amiért megéri kockáztatni magyar emberek, Magyarországot képviselő diplomáciai alkalmazottak, vagy akár csak hazánkban tartózkodó külföldiek életét? Ki vállalja a felelősséget akkor, ha neadj'isten a terrorszervezet beváltja a fenyegetését és emberek halnak meg? Miért érezte úgy Orbán, hogy nem túl nagy ár bevállalni a megaláztatást, az anyagi és erkölcsi károkat és a terrorveszélyt annak érdekében, hogy a Fidesz és baráti körének vélt, vagy valós érdekeit érvényesíteni tudja?

Minek kell még itt történnie, hogy végre megszűnjünk Következmények Nélküli Országnak lenni? Hányan gondolják még mindezek ismeretében is azt közülünk, hogy ez az ember alkalmas Magyarország vezetésére?

Mert én személy szerint a macskámat sem bíznám rá!