A Nemzeti Ügyek Kormányának ügyködését figyelve egyre gyakrabban jut eszembe Hofi Géza örökbecsű kérdése: miért mindig lenn kell vigyázni, ha a tetőn dolgoznak? Bizony így megy ez mostanában. Odafönn gőzerővel kopácsolnak, hullik a forgács, a malter, meg a cserép, és az ember úgy érzi, napról napra nagyobb az esélye, hogy egyik-másik fejbe találja, ráadásul úgy, hogy még azt sem tudhatja biztosan, mit kap a nyakába.

Sztahanovista brigádunkból kitűnik Matolcsy miniszter, aki csillapíthatatlan optimizmusával, és mérhetetlen hozzá nem értésével még a többi pancserre is ráver. Milliónyi új adónem kiötlésével, a magánnyugdíjpénzek kizsarolásával, és a gazdasági adatok unortodox értelmezésével érdemelhetné ki a Nemzet Legkreatívabb Könyvelőjének járó aranyszobrocskát, ha volna ilyenünk.

A Heti Válasz valamilyen számomra rejtélyes okból időről időre lehetőséget biztosít ennek a gazdasági kuruzslónak, hogy a defektes elméleteinek helyességét hozzá hasonlóan unortodox szerzők könyveire hivatkozva a lap hasábjain bizonygassa.

Így történt ez a héten is.

A Nemzetgazdasági Sikerek Kovácsa ezúttal egy Eli Broad nevű amerikai üzletember könyvét lapozgatta, és természetesen x-aktákba illő párhuzamokat fedezett fel a saját, hagyományostól igencsak eltérő módszerei, illetve a szerző által felvázolt sikerrecept között. Matolcsyt az már szemmel láthatóan nem zavarja, hogy míg az író  valamilyen úton-módon sikeres cégtulajdonos lett, addig rá a miénknél komolyabb országban ezek után egy lepukkant mosoda dolgozóinak bérszámfejtését se bíznák rá. Ő változatlanul hisz a saját zsenialitásában, és a könyvet mintegy dobbantóként használva a következő költői kérdéseket vágja a képünkbe:

"Miért ne ismételhetnénk meg korábbi 2000 körüli években elért sikereinket? Miért ne lehetnénk Európa egyik legversenyképesebb gazdasága? Miért ne nyitnánk az unión túlra és Keletre? Miért szokatlanok az eredetiek? Miért ne lehetne másfél millióval több adózó munkahely? Miért ne jönnének vissza azok, akik a válságos években külföldre mentek?"

Gyurika! Hát tényleg nem érted, miért?

Többek közt miattad, kispofám!

Milyen versenyképességi mutatóról hadoválsz? Talán arról, amelyiken egy év alatt 12 helyet sikerült visszaesnünk a hülyeségeidnek köszönhetően? Miféle keleti nyitásról álmodozol? Azzal is befürödtünk, még mindig nem tiszta? A kínaiak kiröhögnek, az arabok kiröhögnek, az azeriek dörzsölik a tenyerüket, Putyin meg épp most karmolja össze magát dühében, amiért hajszál híján sikerült kirobbantanotok egy takaros kis háborút az országa határainál. Kivel akarsz üzletelni, de őszintén? Lassan már csak a bussmanok, meg néhány óceániai bennszülött törzs maradt a Föld kerekén, aki még hajlandó egyáltalán szóba elegyedni veled.

És végül azt kérdezed, miért ne jönnének vissza azok, akik a válságos években külföldre mennek? Na jó, elárulom neked a megfejtés kulcsát.

Menj ki az utcára, vegyülj el a nép között, kérdezz meg pár kisembert, pincért, buszsofőrt, ápolónőt, hentest, vagy tanárt, hogy ő mennyit keres. Utána vesd össze a KSH által kiszámított 2012-es létminimum összegével. A hagyományos, ortodox módszerrel. Bízom benne, hogy rá fogsz jönni a válaszra.

Azt írod, hogy használjuk szerzőnk tanácsát, amely szerint a legjobb kérdés: "miért ne"?

Hadd válaszoljak neked erre is a tőlem telhető legérthetőbb és legőszintébb módon, Gyuri. Azért, mert amíg te odafentről unortodox kísérleti labornak használod ezt az országot, addig mi szó szerint beledöglünk a balfaszkodásodba idelenn!

Hát ezért!