Nőttön nő Orbán Viktor népszerűsége!

Na nem kis hazánk határain belül, hanem  külföldön, jelesül Bulgária népessége körében. A kitekintő.hu közölt remek cikket e témában, melyben megjegyzi, hogy bár reprezentatív felmérések nem támasztják alá állításaikat, internetes felületeken érzékelhetően nőtt a magyar miniszterelnök rajongóinak száma.

Egyrészt Viktor részére megnyugtató lehet a tudat, hogy ha mégis kiborul a bili, és fel kell kötnie a nyúlcipőt, akkor is van tovább. Bulgáriában még komoly politikai sikereket érhet el a populista-nacionalista eszméi felvirágoztatásával. Bulgáriai magyar barátaink számára is megmutathatja, merre is az arra.

Másrészt viszont kiválóan példázza, hogy a nyugati nemzetállamok rémálma igenis valósággá válhat, az orbáni minta követőkre lelhet az egykori keleti blokk országaiban, és vannak társadalmak, melyeknek a demokratizálódása korántsem tekinthető lezárt folyamatnak. A kitekintő.hu írása szerint a bulgáriai sajtóban a nyugatihoz hasonlóan mi vagyunk a sláger, folyamatosan érkeznek felőlünk a hírek, a bolgárok pedig képben vannak velünk kapcsolatban, és érdeklődve figyelik, kommentálják a fejleményeket. Orbán különutas, unortodox politikáját támogatandónak tartják, szerintük ez volna a helyes út minden Közép-európai állam számára, beleértve természetesen Bulgáriát is.

A szerző véleményeket is idéz, van, aki Isten áldását kéri a reformpolitikára, abbéli reményét fejezi ki, hogy példánk átterjed más államokra, és kijelenti, hogy hazánk valódi ellensége maga, a nyugat. Egy másik hozzászóló Orbán nemzetmentő tevékenységét magasztalja, míg egy harmadik az Európai Központi Bankot vádolja antidemokratikus tevékenységgel.

A hozzászólók túlnyomó többsége „a gazdasági érdekek összefonódásában, a túlzott liberalizmusban látja a legnagyobb veszélyt a Magyarországhoz és Bulgáriához hasonló kicsi, nyitott piacokra nézve”. A cikkíró szerint a bolgár emberek felsorakoznak a magyar minta mögé, gazdasági és politikai értelemben egyaránt szimpatizálnak a Fidesz-KDNP tevékenységével.

A polgári fülkeforradalom kormányát támogató barátaink jó része persze saját bölcsességének visszaigazolását láthatja ebben. Szívük joga, de az én véleményem szerint a bulgáriai tendenciák nagy jelentőséggel bírhatnak balsorsunk közeljövőbeli alakulása szempontjából, talán épp ezzel tevődik fel az i-re az a bizonyos pont.

Tudniillik a jelenség elterjedésével az Európai Unió végképp olyan helyzetbe kerül, hogy más államok okítása céljából kénytelen lesz egy aprócska szemléltető jellegű kísérlet bemutatására. Nem fog bennünket a térdére fektetni és elnáspángolni. Nem csinál semmit, csak szépen hátradől. Elzárja a pénzcsapot, és onnantól kezdve nem kapunk egy megveszekedett buznyákot sem. Azt fogják mondani: oké, nyertetek! Függetlenek vagytok. Innentől kezdve éljetek meg a saját lábatokon, mutassátok meg, mire mentek egyedül.

Finanszírozzátok magatoknak a szökőkutakat meg az iskolafelújítást, fejlesszétek saját erőből a vállalkozásaitokat, fizessétek saját zsebből a kétszázezer fős közmunkaprogramotokat, meg a fantasztikus Új Széchenyi-terveteket, támogassátok meg önerőből a betelepült nagyvállalatokat, ha nem akarjátok, hogy elhúzzanak valamelyik szomszédos országba. Mi meg majd drukkolunk, hogy sikerüljön.

Úgy járunk majd, mint a hőzöngő kamasz, aki folyamatosan lázad a szülői szigor ellen. Aztán egyszer csak eléri a célját, lelép otthonról, és bár kezdetben érez némi elégtételt és eufóriát, de pár nap múlva rájön, hogy egyedül képtelen megállni a lábán, aztán mikor győz az éhség az önérzet felett, akkor szépen hazakullog.

Neki van hova, nekünk nem biztos hogy lesz.

Úgy a hülye is tud független lenni, ha van, aki fizeti a cehhet, de az EU nem csupa hülyéből áll, nem fogja finanszírozni Orbán renegát királykodását, nem fizetik egy olyan tagország számláit, ami szembemegy mindazzal, amit a belépésekor írásos szerződésben megígért.

Bulgária népe pedig majd ül, figyel, és tanul.

Ha majd élő egyenesben végignézik, hogy áll le a magyar tömegközlekedés, egészségügy, hogyan nő egyik napról a másikra a munkanélküliség a bedőlő, vagy menekülő vállalkozások drasztikus elszaporodása miatt, hogyan sötétednek el a közvilágítás nélküli magyar utcák, hogyan szűnik meg a gázszolgáltatás, hogyan jut koldusbotra pár hét leforgása alatt a gazdasági függetlenségét kivívott, jövedelem nélkül maradt magyarság, akkor a példánkon felbuzdult ország lakosai elgondolkodnak rajta, mit kockáztatnak. Persze jelentős részük azt mondja majd, hogy szemétség volt, amit velünk tettek, és hogy akkor is nekünk volt igazunk, de azért csak meg kéne gondolni azt a függetlenedést, mert hát ugye mégiscsak egységben az erő.

Mi meg majd nézünk, mint a Pilátus macskája, és a többiek lassú fejlődését figyelve némi vakarózás után levonjuk a tanulságot, hogy ezt megint jól elkúrtuk...

Lehet reménykedni, lehet keménykedni, lehet adni a lovat a Vezér alá a brüsszeli izmozásához, de a világsajtót olvasva egyre inkább úgy tűnik, valakik valahol már eldöntötték, hogy mi leszünk az elrettentő példa a többi tagállam számára.

És az nekünk fog a legjobban fájni, nem Orbánnak.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.